1. meghajlás, hajladozás: ez a játékra hívás jele. Ilyenkor a mellső lábait előre kinyújtja, hátsó részét magasra feltolja, és közben a farkát csóválja. Jókedvét és izgalmát még ugatással, és ugrálással is kifejezi.

2. a farok behúzása: a behódolás, félelem jele. Erőss stressz esetén teljesen behúzza a hasa alá és remeg a farka vége. Kiskutyáknál is megfigyelhetjük, amikor felnőtt kutyával találkozik, és így fejezi ki tiszteletét felé.

3. a farok csóválása: ez általában a jókedv, és játék jele, de vannak különbségek.
Az agressziót, figyelemösszpontosítást, vagy akár a csalódottságot is jelezheti.
Általában azt gondoljuk, hogy ha a kutya csóválja a farkát, akkor nem támad,
de ez nem minden esetben van így. Ha mereven néz, és úgy csóválja a farkát, hogy
közben felemeli, az nem a barátság jele! Ilyenkor kerüljük a szemkontaktust, nehogy
támadásnak vegye.

4. a farok szőr felborzolása: a támadás, agresszió jele. Ilyenkor a kutya mereven
egyenesen tartja a farkát, minden figyelmét az ellenfelére összpontosítja.
Tekintetével követi annak mozgását, és kész a támadásra.

5. teljes megadást, vagy alárendeltséget jelez, amikor a kutya egy másik kutya közeledtére hanyatt fekszik, farkát behúzza a hasa alá, egyik hátsó lábát pedig felemeli. A tekintetét ilyenkor elfordítja.

6. ugatás, morgás, nyüszítés: több oka is lehet, a játékra hívástól az agresszív támadásig, de mind jól elkülöníthető. Amikor magas hangon nyüszít, azzal bizonytalanságot fejez ki, ilyenkor nem tudja a kutya, hogy miként viselkedjen.
Nyüszítés ugatással vegyítve pedig sürgető kérést jelent. Az ugatásnak stressz oldó szerepe is van, de általában figyelemfelkeltésre használják. Egyenletes kitartó ugatás idegen közeledését jelenti. Vonyítással a magányosságra reagálnak, vagy ha sértő magas hangot hallanak.

7. hátrahajtott, lelapított fül a félelem, tartózkodás jele. A bizonytalan kutyák külön-külön mozgatják a fülüket, így több információt tudnak beszerezni.